Michaela panzió - Vyhne - Szlovákia
Penzión Michaela Panzió MichaelaGuesthouse MichaelaPension Michaela
Vyhne-i Vízi Paradicsom
Kőtenger
 
Valid HTML

Már 1922-ben a Szlovákiai Közlönyben megjelent a következő cikk:


" ... hogyan pusztítják az adminisztrációs hivatalok védelme nélkül a természeti emlékeket. Vyhne-nél, nem messze Selmecbányától (Banská Štiavnica) világhírű geológiai képződmények találhatók, melyet az előző Magyar kormány „Kőtenger” név alatt óvott. Immáron négy hónapja fejti a követ valamilyen konzorcium a Szent Kereszttől, és a természeti emlékek nagy része, mint ahogy azt a neves geológus is megállapította, teljesen tönkre van téve, és nem történt még semmi azok védelmének érdekében...".

 

Valószínűleg ez a cikk is hozzájárult ahhoz, hogy 1923-ban a Kőtengert (Kamenné more) védett területté nyilvánították, és 1937-ben a Selmecbányai és a Bélbányai Képviseleti Tanács határozatot hozott, ahol a Kőtenger (Kamenné more) területet természeti rezervátummá nyilvánította, és így határozott: " ... az egyedi természeti jelenséget meg kell menteni az utókor számára." Kőtenger VyhneA természeti rezervátum a geológiai formák, és számos védett és egyedi állatfajok megőrzésének védelmére lett kihirdetve. A Vyhne-i Kőtenger (Kamenné more) területileg a legnagyobb a Kárpátok vulkanikus részén. A hatalmas tömbcsoport kőomlást alkot, mely valószínűleg egy földrengés során keletkezett. Fentről nézve jól kitűnik a kőtömbök gravitációs osztályozása. Míg a hegyoldalak lejtőin a nagyobbak találhatók, felfelé a kőtömbök a nagysága csökken. A Kőtenger (Kamenné more) vöröses és lilás színű riolitokból áll, mely a vulkanikus tevékenység alatt, a fiatalabb harmadkor (neogén) idején keletkezett. Állattani szempontból a terület kiemelkedően jelentős, védett és ritka állatfajoknak ad otthont, legfőképpen a hüllőknek, amelyekből a legjellemzőbb a fali gyík (Lacerta muralis), a környező erdőkben pedig az erdei énekesek és ragadozók.